HOSSZÚSZŐRŰ (ROUGH) COLLIE

 

Egyesületünk tagjainak weboldalai itt találhatóak


Fajtaleírás
 

  A collie vagy skót juhászkutya sikertörténete akkor kezdődött, amikor Viktória királynő felfedezte és divatba hozta az addig csak falusi portákon tartott, igénytelen munkakutyát. A fajta azóta sokat változott, míg kialakult a mai rendkívül elegáns megjelenésű kutya. Bár "hivatásos" juhászkutyaként valószínűleg már egyetlen collie sem dolgozik, az egyre kedveltebb terelő versenyeken számos collie bizonyítja, hogy az ősi ösztönök még nem vesztek el. A collie ideális családi kutya, nyugodt és megbízható, emberszeretete és türelme miatt már egészen kis gyerekek mellé is ajánlható. Nagyon intelligens, bár a filmbeli, ember módra gondolkodó Lassie szintjét azért nem éri el. A legtöbb kutyás sportban is megállja a helyét.
  Tulajdonképpen bárkinek ajánlható, aki nem kifejezetten kemény őrző-védő kutyát keres (ez a fajta karakterétől idegen), és elég időt tud a kutyájára fordítani. A collie ugyanis igényli az állandó, szoros kontaktust a gazdával, kínzás a kert végén elzárva tartani.

  A collie szőrápolása korántsem annyira időigényes, mint azt pompás bundája láttán gondolhatnánk. Naponta csak a fülek mögötti rendkívül finom szőrt szükséges átfésülni, a többi részt elegendő kéthetente egyszer, de akkor alaposan kibontani. Ha ugyanis túl gyakran fésülgetik, nagyon sok szőrt veszít, és a kutya hamarosan inkább szetterre, mint collie-ra fog emlékeztetni.

 

Standard

Általános megjelenés: Egy nagy méltósággal és szépséggel ellátott kutyát mutatunk be, ahol a részleteket sem szabad elhanyagolni az összkép kialakításánál.

Jellemző tulajdonságok: A test felépítése az erőtől, aktivitástól formált, mentes az otrombaságtól, és durvaság minden nyomától. Legfontosabb az arc kifejezése. Megfigyelhetjük a lényeges, jellemző tulajdonságokat, így épül fel a szem nagyságán, alakján, ívén, elhelyezkedésén és a helyesen tűzött jól hordott füleken keresztül az agykoponyai és az arckoponyai rész tökéletes kiegyensúlyozottsága és összetétele.

Idegrendszer: Barátságos, idegességnek és agreszivitásnak minden nyomától mentes.

Fej és agykoponya: A fej szépsége különleges fontosságú, a fejet a kutya méreteivel összefüggésben kell vizsgálni. Akár elöl, akár oldalról nézve a fej hasonlít egy szépen metszett, tompított, sima külső vonalakkal rendelkező ékhez. Az agykoponyai rész sima, oldalról fokozatosan kskenyedik, egyenes vonalban a fülektől a fekete orrcsúcsig, anélkül, hogy a pofacsontok kiállnának és a fang vékonynak éshegyesnek hasson. Profilból megfigyelhető, hogy az agykoponyai rész felső vonala és az arcorri rész egyenletesen, párhuzamosan haladnak és egyforma hosszúak. Így választódnak el egy könnyű, de mégis észrevehető stoppal két részre. A belső szemzugok közötti egyenes középpontja (ami a jól elhelyezkedő stop középpontja is) adja a jól kiegyensúlyozott fejhossz középpontját. A sima, jól lekerekített fang vége tompa, de sohasem lehet négyzetes, téglalap alakú. Az alsó állkapocs erős és jól formázott. Az agykoponya mélysége a szemöldöktől az állkapocs alsó szegélyéig nem lehet túl nagy (mély). Az orrtükör fekete.

Szemek: Nagyon fontos, lényeges szempont: a szemek adják a kutyának a szeretetteljes kifejezést. Közepesen nagyok (semmiképp se lehet túl kicsi) kissé ferdén elhelyezkedő, mandulaformájú, sötétbarna színű (kivéve a blue-merlét, ahol a szemek gyakran -egyik vagy mindkettő- részben vagy egészben kék, vagy kék foltosak, kékes árnyalatúak) A szemek kifejezése nagyon intelligens, figyelő állapotban élénk, éber tekintetű.

Fülek: Kicsi, sem túl közel, sem túl távol tűzöttek egymástól az agykoponyán. Nyugalmi állapotban visszahajtott, de mihelyt valami felkelti az állat figyelmét, előre és felfelé fordítja (ez azt jelenti, hogy megközelítőleg a fül alsó kétharmada felfelé irányul, míg felső egyharmad része természetes módon előrehajlik, egészen a törésvonal vízszintes síkja alá.

Fogazat és harapás: A fogak megfelelően fejlettek legyenek. Az állkapocs erős, tökéletes szabályos ollóharapással. Ez azt jelenti, hogy a felső metsző fogsor hézag nélkül az alsó fogsorra nyúlik, és a fogak az állkapocsban függőlegesen állnak.

Nyak: Izmos, erős, arányos hosszúságú, jól ívelt.

Elülső rész: A vállak ferdén helyezkednek el és jól szögelltek. Az első lábak egyenesek és izmosak, miközben a könyök inkább befelé mint kifelé forduló, nem túlságosan erős csontokkal.

Törzs: A marmagassághoz viszonyítva kicsit hosszabb, erős hát, enyhén ívelt az ágyék felett. a bordák jól íveltek, a mellkas mély, amellett a lapockék mögött széles.

Hátsó rész: A comb felső része izmos, a jól szögellt térd alatt száraz, inas. A csánk mélyen álló, és erővel teli.

Mancsok, ujjak: Ovális, jól párnázott talpak. A lábujjak az első lábakon jól, a hátsókon kevésbé csontosodtak és szorosan egymás mellett állnak.

Farok: Hosszú, az utolsó csontizület legalább a csánkig érő. A kutya nyugalmi állapotában mélyen, egy kissé felfelé ívelten tartott. Izgalmi állapotban, figyelő helyzetben feljebb tartva állhat, de sohasem kerülhet a hát fölé.

Mozgás, járásmód: A mozgás félreismerhetetlen, jellegzetes jegye a fajtának. Egy jó testfelépítésű kutya könyökei sohasem fordulnak kifelé, annak ellenére, hogy az első lábak mozgás közben aránylag közel vannak egymástól. Kötött, keresztező, vagy guruló járásmód egyáltalán nem kívánatos. Hátulról nézve a hátsó lábak csánktól lefelé párhuzamosan állnak, nem szorosan egymás mellett. Oldalról nézve a mozgás folyamatos. A hátulsó lábak erővel teltek, nagy elmozdító, rúgó erővel. A kimondottan tértölelő járás (lépés) nem kívánatos, a járásmód könnyed és minden nehézségtől mentes.

Szőrzet: Jól illeszkedik a test körvonalaihoz, nagyon sűrű. A fedőszőr sima, kemény tapintású. Az aljszőrzet puha, bundaszerű, és nagyon sűrű, csaknem eltakarja a bőrt. A sörény és a gallér nagyon dús. A pofarészen, orron levő szőrzet sima és rövid. A fülek végén -a csúcsánál- rövid, ahogy közeledik a fül tűzéséhez, nagyobb a szőrzet. Az elülső lábak szőrrel dúsan borítottak, zászlósak, a hátsó lábak a comb felett dúsan borított, lefelé azonban rövidebb szőrzetű. A farok nagyon dúsan borított szőrzettel.

Színek: A három elismert szín: Gold-sable, tricolor, blue-merle.
Gold-sable: minden árnyalat a világos aranytól a telt mahagóniig. Világos szalmaszín és krémszín fölöttéb nem kívánatos.
Tricolor: túlnyomórészt fekete, a fejen és a lábakon cserszínű rajzolatokkal. A rozsdaszín a fedőszőrzetben egyáltalán nem kívánatos.
Blue-merle: túlnyomórészt világos ezüstös kék, fekete vagy enyhén feketén márványozott foltokkal. A telt cserszínű rajzolatok kívánatosak, hiányuk azonban nem kifogásolható. Nagy fekete foltok, pala vagy rozsdaszínű beütés (csillogás) sem a fedőszőrzetben sem az aljszőrzetben nem kívánatos.
Fehér rajzolatok: mindegyik felsorolt színváltozat mutathat több kevesebb jellemző fehér rajzolatot. Az alábbi rajzolatok előnyösek: teljes vagy résztbeni gallér, fehér szegy, fehér lábak és mancsok, fehér farokhegy. Az orrháton és a koponyán előfordulhat egy-egy hosszú fehér folt.

Méretek: kanoknál 56-61 cm szukáknál 51-56 cm

Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérést hibának kell venni, amit az eltérés súlyosságának megfelelően kell bírálni, értékelni.

Megjegyzés: A kanoknak két, láthatóan fejlett herével kell rendelkezni. A herék teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.