WELSH CORGI CARDIGAN

 

Egyesületünk tagjainak weboldalai itt találhatóak


Fajtaleírás
 

  A corgi napjaink intelligens, alkalmazkodó társasági kutyája, kiállításokon gyakrabban látni, mint a marhacsorda mellett. De ha mégis munkára fogják, fáradhatatlanul, csaholva hajtja a nálánál sokkal hatalmasabb jószágot, bele-belecsíp a marhába, és villámgyorsan tér ki a számára életveszélyes paták rúgása elől.
  A corgi elnevezés ma két fajtát takar: a welsh corgi cardigant és a welsh corgi pembroke-t. Korábban mindkettő egyazon fajta változata volt, de a szelektív tenyésztés, ami esetleg már egy-egy falu rivalizálása során elkezdődött, két különálló fajtát teremtett. Az első világháború után egy-két kiállításon szerepeltek corgik, de a Welsh Corgi Club 1925-ös megalapításáig inkább csak farmerek ismerték a fajtát.
  Ez a klub csak a Pembroke-tulajdonosokat tömörítette, így 1926-ban megalakult a Cardigan Club is, mely ma a Cardigan Welsh Corgi Association nevet viseli. Számos ősi fajtával ellentétben, a corgi a Kennel Club hivatalos elismerését igen hamar megkapta, már 1927-ben, egy évvel később pedig már az első CC címet is kiadták a fajtában. A Kennel Club 1934-ben ismerte el két különálló fajtaként a Cardigant és a Pembroke-t.
   Ekkor a tulajdonosok még eldönthették, melyik fajtaszíneiben kívánják kutyájukat indítani. ennek az volt az oka, hogy korábban nem folyt szigorúan különválasztott tenyésztés, illetve sok esetben nem volt ismert egy-egy kutya származása.
 


 

Standard

Általános megjelenés: Stabil, robosztus, mozgékony, kitartó teljesítményre képes kutya. Marmagasságához képest hosszú. Farka rókaszerű, a testtel egy vonalban tűzött.

Karakter: Éber, aktív és intelligens.
Wesen: Éber, intelligens, kiegyensúlyozott, sohasem félénk vagy agresszív.

Fej és koponya: A fej formája és kinézete rókaszerű. A koponya a fülek között széles és lapos, a szemek fölött, melyek felé elkeskenyedik, enyhén ívelt. Mérsékelt stop. A fang és a koponya hosszának aránya 3:5. A fang fokozatosan elvékonyodik az orr felé, mely kissé kiemelkedő és semmi esetre sem tompa. Az alsó állkapocs egyenletes, erőteljes, de nem feltűnő. Az orr fekete.

Fang/harapás: Erős fogak, ollós harapás, melynél a felső metszőfogak közvetlenül az alsókra nyúlnak és a fogak merőlegesen helyezkednek el az állkapocsban.

Szemek: Közepesen nagyok, tiszták, barátságos, éber és élénk tekintettel, meglehetősen messze helyezkednek el egymástól, tiszta rajzolatú szemzugok. Előnyben részesítendő a sötét vagy a szőrzettel harmonizáló szemszín. A szemszél sötét. Halványkék, kék vagy kékfoltos szemszín (egyik vagy mindkét szemnél), csak a blue-merle példányoknál megengedett.

Fülek: Felállóak, meglehetősen nagyok a kutya méretéhez képest. A fülvégek enyhén lekerekítettek, a fültő mérsékelten széles, egymástól kb. 9 cm re fekszenek, hátrafele tűzöttek, hogy hosszukban a nyakra lehetne őket hajtani. A kutya úgy hordja füleit, hogy hegyük valamivel az orrot a szemek közepével összekötő képzeletbeli egyeneseken kívül esik.

Nyak: Izmos, a kutya felépítéséhez képest jól fejlett és harmonikusan megy át a ferde vállakba.

Mellső rész: Jól elhelyezkedő lapockák, melyek kb. derékszöget zárnak be a felkarral, izmosak. A könyök szorosan a testhez simul. Erőteljes csontozat. A lábak rövidek, de azért a testnek szabadon kell mozognia a föld felett. Az alkar enyhén ívelt, a mellkas ívéhez igazodva. A mancsok enyhén kifelé fordulnak.

Test: A mellkas mérsékelten széles, határozott szegycsonttal. A törzs meglehetősen hosszú és erőteljes, mély mellkassal, jól ívelt bordákkal és határozottan kirajzolódó csípővel. A hátvonal egyenes.

Hátsó rész: Erőteljes, jól ívelt és állított, izmos combokkal és lábszárakkal. A végtagok rövidek. A lábközép, álló helyzetben, oldalról és hátulról nézve, merőleges.

Mancsok: Kerekek, zártak, meglehetősen nagyok, erős talppárnákkal. A farkaskörmöket el kell távolítani.

Farok: A rókáéra hasonlít, a testtel egy vonalban tűzött, mérsékelten hosszú, a földet érinti, vagy majdnem érinti. Álló helyzetben alacsonyan hordott, mozgás közben enyhén a test magassága fölé emelheti a kutya, de nem a hát fölé kunkorítva.

Jármód/mozgás: Szabad és aktív. A könyök szorosan simul a test oldalához, miközben nem lehet sem laza, sem túl szoros. A mellső végtagok, anélkül, hogy túlságosan felemelné őket a kutya, jól előre nyúlnak, a hátsó végtagok tolóerejével összhangban.

Szőrzet: Rövid vagy közepesen hosszú, kemény, az időjárásnak ellenálló, jó aljszőrzettel. Lehetőleg sima, egyenes.

Szín: Minden szín megengedett, fehér jegyekkel vagy a nélkül. A fehér azonban nem uralkodhat el.

Méret/súly: Az ideális marmagasság 30 cm. A súly a mérettel arányos, miközben a kiegyensúlyozott összmegjelenés a legfontosabb.

Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.

Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.